Právněhistorické studie / Legal History Studies (Charles University journal; below referred to as PHS or Journal) is a scientific journal listed in the international prestigious database SCOPUS. The journal is published by Charles University in Prague under the guarantee of the Department of Legal History of the Faculty of Law of Charles University. It is published by the Karolinum Press. The journal focuses on the field of legal history and related topics.
Issue 1 of the Journal was published by the Czechoslovak Academy of Sciences Publishing in June 1955. The Journal was initially published by the Cabinet of Legal History of the Czechoslovak Academy of Science (CSAV), later by the Institute of State and Law (CSAV) and then by the Institute of Legal History of the Faculty of Law of Charles University.
PHS is issued three times a year in April, August, and December and it presents original scientific works/papers as well as reviews, annotations and news from the scientific field of legal history. It also introduces annotated texts of a legal history nature. PHS accepts manuscripts from domestic as well as foreign authors. Manuscripts submitted by foreign authors are published in original language, namely in English, Slovak, German, French, Italian or Polish.
PHS (ISSN 0079-4929) is registered in the Czech national ISSN centre (supervised by the State Technical Library). The Journal is registered by the Ministry of Culture of the Czech Republic according to Act No. 46/2000 Sb., on Rights and Liabilities for the Publishing of Periodicals and Change of Some Acts (Press Act), and it is allocated with registration number of periodical press MK E 18813.
PHS is an open journal and ensures open access to scientific data (Open Access). The entire content is released as open to the public on the web pages of the journal.
The journal is archived in Portico.
PRÁVNĚHISTORICKÉ STUDIE, Vol 51 No 1 (2021), 65–86
Niektoré paradoxy ústavnoprávneho vývoja strednej Európy v medzivojnovom období
[Several Paradoxes of the Constitutional Development in the Central Europe in the Interwar Period]
Ivan Halász
DOI: https://doi.org/10.14712/2464689X.2021.5
published online: 24. 03. 2021
abstract
The paper deals with the constitutional development of the Central European countries in the interwar period. It focuses on Austria, Czechoslovakia, Hungary and Poland. With exception of Hungary every country adopted new constitution in 1920/1921. Hungary, which had traditionally non-written (organic) constitution, officially returned to the prewar and prerevolutionary constitutional system. The Hungarian parliament regulated in the Act I. from 1920 only the position of the provisional head of state (Miklós Horthy), because the country was monarchy without king. This act served also as small provisional constitution. The paper focuses on the four main issues: 1. the constitution making in early period, 2. the role of first women in parliaments, 3. the position of the head of state in the political system, and 4. electoral systems in Central Europe. Sometimes the political development produced interesting and non-traditional situations. E. g., the most democratic constitution was adopted in Czechoslovakia by non-elected parliament. This country preserved its democratic system in the interwar period with the help of very disciplined and corrupt parties. The authoritarian tendencies were strong in Hungarian Kingdom, but the original position of provisional head of state was relatively weak in the first decade of period. The Austrian constitution designed by Hans Kelsen did not protect the democracy in Austria. Very democratic Polish constitution changed many times in the interwar period and the trend of amendments was always authoritarian.
keywords: constitution; continuity; electoral law; parliament; Central Europe
references (36)
1. BARDACH, J. et kol. Dzieje Sejmiu Polskiego. Warszawa: Wydawnictwo Sejmowe, 2011.
2. BEREND, T. I. Válságos évtizedek. Budapest: Magvető, 1987.
3. BRAUNEDER, W. Österreichische Verfassungsgeschichte. 11. durchgesehene Auflage. Wien: Manzsche Verlags- und Universitätsbuchhandlung. 2009.
4. BROKLOVÁ, E. Antonín Švehla. Tvůrce politického systému. Praha: Academia, 2017.
5. CSEKEY, I. A kormányzí jogkör kiterjesztése. Magyar Szemle, 1937, č. I.
6. EGYED, I. A mi alkotmányunk. Budapest: Magyar Szemle, 2016.
7. FÖGLEIN G. - MEZEY B. - RÉVÉSZ T. M. Az államfő. In: MEZEY, B. (ed.). Magyar alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
8. GÁBOR, G. A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban. Budapest, 1933.
9. GARLICKI, L. Polskie prawo konstytucyjne. Wyd. 10. Warszawa: Liber, 2006.
10. GRATZ, G. A forradalmak kora. Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1935.
11. JAKAB, A. Das Österreichische Bundes-Verfassungsgesetz (1920) und die Weimarer Reichsverfassung (1919). Weimars negativer Einfluss auf die Österreichische Verfassung. Revista de Historia Constitucional, 2019, No. 20. CrossRef
12. KARDOS, J. A Szent Korona-tan és a legitimizmus. Budapest: Gondolat, 2012.
13. KONIECZNY A. - KRUSZEWSKI T. Historia administracji na ziemiach polskich. Wybŕ źródeł. [Wrocław]: Kolonia Limited, 2002.
14. KOUDELKA, Z. Prezident republiky. 2. vyd. Praha: Leges, 2018.
15. KOVÁCS, I. Piłsudski… Katyň… Solidarita. Klíčové pojmy polských dějin 20. století. Praha: Barrister&Principal, 2010.
16. KRAJČOVIČOVÁ, N. Úloha a význam Klubu slovenských poslancov v parlamentmom systéme ČSR v rokoch 1918-1920. In: FERENČUHOVÁ, B. - ROGUĽOVÁ, J. a kol. Občianska spoločnosť a politická kultúra: kapitoly z dejín Slovenska 1918-1938. Bratislava: Historický ústav SAV, 2012.
17. MÁTHÉ G. (ed.). A választójog. Budapest: Press Publica, 2002.
18. MERKL, A. A mai Magyarország államformájának kérdéséről. Jogtudományi Közlöny, 1925, 60. évf, 5. sz.
19. MOLNÁRNÉ BALÁZS, A. A köztársaság ellenzéke: Slachta Margit érvelése a Nemzetgyűlésben az 1946. évi I. törvénycikk kapcsán. Acta Humana, 2017, 5. évf. 1. sz., s. 39-50.
20. NÉMETH, I. Az osztrák út. Grotius, 2012, 49 sz., s. 5 a s. 21. [online]. Dostupné na: http://www.grotius.hu/doc/pub/EFNLUG/2012_47_nemeth_grotius_e-konyvtar_49.pdf.
21. PAVLÍČEK V. K počátkům a hodnotám československé ústavnosti. In: PAVLÍČEK V. O české státnosti. 1. Český stát a Němci. Praha: Karolinum, 2002.
22. PAVLÍČEK V. a kol. Ústavní právo a státověda. II. díl. Ústavní právo České republiky. 1. úplné vydání. Praha: Leges, 2011.
23. PEROUTKA, F. Budování státu III. Praha: LN, 1991.
24. PEŠKA, Z. K problému trestní odpovědnosti hlavy státu v Československu. Moderní stát, 1935.
25. PETRÁŠ, R. Menšiny v meziválečném Československu. Praha: Univerzita Karlova, Nakladatelství Karolinum, 2009.
26. PÜSKI, L. Magyarország politikai berendezkedése a két világháború között. Korunk, 2012, č. 11.
27. RYCHLÍK, J. Rozpad Rakousko-Uherska a vznik Československa. Praha: Vyšehrad, 2018.
28. SÁRI, J. Közép-Európa alkotmányai 1994: a tagadás tagadása. Jogtudományi Közlöny, 1994, július-augusztus.
29. SCHWEITZER, G. A "magyar királyi köztársaságtól" a Magyar Köztársaságig: az 1946. évi I. törvénycikk visszhangja a korabeli közjogi irodalomban. Acta Humana, 2017, 5. évf., 1. sz., s. 27-38.
30. SCHWEITZER, G. Közjogi provizórium, jogfolytonosság, új közjogi irány Az 1919/1920-1944 közötti magyarországi alkotmányjog-tudomány vázlata. Közjogi Szemle, 2014, 1. sz., s. 8-17.
31. SOBOTA, E. - VOREL, J. - KŘOVÁK, R. - SCHENK, A. Československý prezident republiky. Praha: 1934.
32. SZABÓ, I. A kormányzó jogállása (1920-1944). Publicationes Universitati Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica, 1996, 12.
33. SZABÓ, I. Ausztria államszervezete 1918-1955. Budapest: PPKE JÁK, 2010.
34. TRÓCSÁNYI, L. Alkotmányozás és rendszerváltás Közép- és Kelet-Európában. Jogtudományi Közlöny, 1995, 8. sz. (augusztus), s. 384-390.
35. WIEDERIN, E. Von der Staatsgründüng 1918 zur Bundesverfassung 1920. In: BUSSJÄGER, P. - OBERDANNER, J. (eds.). 3. November 1918 - Die Länder und der neue Staat. Beiträge zur Festveranstaltung "100 Jahre selbständiges Land Voralberg". Hamburg: NAP - New Academic Press, 2019, s. 141-155.
36. ZSEDÉNYI, B. A csehszlovák alkotmány létrejöttének előzményei. Ideiglenes és végleges alkotmány. Kisebbségi jogok. Nemzetgyűlés. Miskolci Jogászélet, 1925, 6. sz.
Niektoré paradoxy ústavnoprávneho vývoja strednej Európy v medzivojnovom období is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
240 x 170 mm
periodicity: 3 x per year
print price: 250 czk
ISSN: 0079-4929
E-ISSN: 2464-689X
