Acta Universitatis Carolinae Iuridica (AUC Iuridica) is a legal journal published since 1955, which presents longer essays as well as short articles on topics relevant for legal theory and international, European and Czech law. It also publishes works concerning current legislative problems.
Although intended primarily for domestic audience, AUC Iuridica is useful also for foreign experts, who can take advantage of summaries in foreign languages (English, German and French) and key words, which are systematically added to the main articles and essays.
The published articles are subject to peer reviews. If necessary, reviewed texts are sent back to the author for revision.
AUC Iuridica accepts contributions from any contributor on any current legal topic.
The journal is registered in the Czech National Bibliography (kept by the National Library of the Czech Republic) and in the Index to Foreign Legal Periodicals (kept by the American Association of Law Libraries).
The journal is archived in Portico.
–––
We are pleased to inform you that the journal Acta Universitatis Carolinae Iuridica was the first journal of the Faculty of Law of Charles University to be included in the prestigious international database SCOPUS. This Elsevier database is the largest abstract and citation database of peer-reviewed literature in the world. The editors of the journal expect from the inclusion in the elite SCOPUS database not only an increase in the readership of the journal, but also an increase in interest in the publication of papers by both Czech and foreign authors.
AUC IURIDICA, Vol 64 No 3 (2018), 129–143
Republika a republikánske myslenie v Maďarsku po roku 1918
[The Republic and republican thinking in Hungary after 1918]
Ivan Halász
DOI: https://doi.org/10.14712/23366478.2018.24
published online: 03. 09. 2018
abstract
Hungary has relatively short experience with the institution of republic. Firstly was the Hungarian Republic declared in 1918 after the first world war. Hungary was “kingdom without king” in the interwar period. The second declaration of Hungarian Republic was born in 1946. Hungary is republic from this time. After the democratical transition in 1989 the republican tradition from 1946 played very important role. This tradition did not play important role in the constitution making in 2011.
keywords: constitution; continuity; monarchy; republic; tradition
references (18)
1. B. MOLNÁR Á.: A köztársaság ellenzéke: Slachta Margit érvelése a Nemzetgyűlésben az 1946. évi I. törvénycikk kapcsán. Acta Humana. Emberi Jogi Közlemények, 2017. No. 1
2. Egresi K.: A köztársasági eszme és a Szent Korona-tan a magyar politikai gondolkodásban a két világháború között. In Feitl I. (ed.): Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. Budapest: Napvilág, 2007
3. Egresi K.: A köztársasági eszme és a Szent Korona-tan a magyar politikai gondolkodásban a két világháború között. In Feitl I. (ed.): Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. Budapest: 2007, s. 240. Kiadó, 2007
4. Föglein G. – MEZEY B. – RÉVÉSZ T. M.: Az államfő. In Mezey B. (ed.): Magyar alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003
5. GOMBÁR Cs.: Republikanizmus és demokrácia tegnap és ma. In Feitl I. (ed.): Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. Budapest: Napvilág Kiadó, 2007
6. Gratz G.: A forradalmak kora. Magyarország története 1918-1920. Budapest: Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935
7. Hajdu T.: Ki volt Károlyi Mihály? Budapest: Napvilág Kiadó, 2012
8. Halász I. – SCHWEITZER G.: Szimbolika és közjog. Kalligram, Pozsony, 2010
9. HORVATH A.: "A köztársaság az egyetlen lehetséges államforma." Az 1946. évi I. törvény megalkotása, a köztársaság kikiáltása. Acta Humana. Emberi Jogi Közlemények, 2017
10. Horváth A.: Nagy György harca a független köztársaságért. Budapest: 1992
11. KÉPES, Gy.: Amerikai hatások Kossuth, valamint az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc alkotmányjogi gondolkodásában. In: MEZEY, B. – VÖRÖS, I. (eds.):150 év – a magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Budapest: 2000
12. Körösényi A.: A magyar demokrácia három szakasza és az Orbán-rezsim. In Körösényi A. (ed.): A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. Budapest: Osiris – MTA TK PTI, 2015
13. KUKORELLI I.: Az 1946. évi I. törvény közjogtörténeti jelentősége és az alkotmányos jogfolytonosság. Acta Humana. Emberi Jogi Közlemények. 2017. No. 1.
14. LITVÁN Gy.: Az 1918-1919-es demokrácia két tűz között. In LITVÁN Gy.: Magyar gondolat – szabad gondolat. Budapest: Osiris, 2008
15. Pölöskei F.: A köztársasági gondolat a magyar irodalomban. In Feitl I. (ed.): Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. Budapest: Napvilág Kiadó, 2007
16. SCHWEITZER G.: A "magyar királyi köztársaságtól" a magyar köztársaságig. Acta Humana. Emberi Jogi Közlemények. 2017. No. 1
17. Takács P.: A rózsa neve: Magyar Köztársaság. Budapest: Gondolat, 2015
18. Varga L.: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a köztársasági gondolat. In Feitl I. (ed.): Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. Budapest: Napvilág Kiadó, 2007
Republika a republikánske myslenie v Maďarsku po roku 1918 is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
230 x 157 mm
periodicity: 4 x per year
print price: 65 czk
ISSN: 0323-0619
E-ISSN: 2336-6478
