Právněhistorické studie / Legal History Studies (Charles University journal; below referred to as PHS or Journal) is a scientific journal listed in the international prestigious database SCOPUS. The journal is published by Charles University in Prague under the guarantee of the Department of Legal History of the Faculty of Law of Charles University. It is published by the Karolinum Press. The journal focuses on the field of legal history and related topics.
Issue 1 of the Journal was published by the Czechoslovak Academy of Sciences Publishing in June 1955. The Journal was initially published by the Cabinet of Legal History of the Czechoslovak Academy of Science (CSAV), later by the Institute of State and Law (CSAV) and then by the Institute of Legal History of the Faculty of Law of Charles University.
PHS is issued three times a year in April, August, and December and it presents original scientific works/papers as well as reviews, annotations and news from the scientific field of legal history. It also introduces annotated texts of a legal history nature. PHS accepts manuscripts from domestic as well as foreign authors. Manuscripts submitted by foreign authors are published in original language, namely in English, Slovak, German, French, Italian or Polish.
PHS (ISSN 0079-4929) is registered in the Czech national ISSN centre (supervised by the State Technical Library). The Journal is registered by the Ministry of Culture of the Czech Republic according to Act No. 46/2000 Sb., on Rights and Liabilities for the Publishing of Periodicals and Change of Some Acts (Press Act), and it is allocated with registration number of periodical press MK E 18813.
PHS is an open journal and ensures open access to scientific data (Open Access). The entire content is released as open to the public on the web pages of the journal.
The journal is archived in Portico.
PRÁVNĚHISTORICKÉ STUDIE, Vol 54 No 3 (2024), 123–138
Unterlagen der staatssicherheitsdienstlichen Überwachungen in Ungarn – Zugang, Aufarbeitung, Hindernisse
[State Security Surveillance Records in Hungary – Access, Processing, Obstacles]
Olivér Ráth, Ádám Varga
DOI: https://doi.org/10.14712/2464689X.2024.30
published online: 10. 01. 2025
abstract
More than thirty years have passed since the change of regime and the question of what can be done by those who were under state surveillance in the previous regime is still relevant. How can a victim find out who tore his family apart, who ruined his career? Will the identity of the collaborators ever come to light? Can these people still participate in public life and hold public office today? In our study, we take stock of the specificities of the subject in Hungary and the obstacles to facing history. We conclude that the exclusion from holding a public office is overdue, the documents are incomplete, their authenticity is questionable, and the issue is sensitive because of competing fundamental rights. The generation that has become of age since the change of regime is less and less interested in our immediate past. This trend is dangerous, because the unresolved past contributes to the blurring of the dividing line between the two regimes to the point where, faced with the new difficulties, society is left longing for the old. Will there be a real change? The legal possibility (at least in the field of information compensation) is still there, and this is what we show in our study.
keywords: information compensation; lustration; state security; surveillance; collaborators
references (41)
1. ASH, T. G. A történelmi leckék a pereknél jobbak arra, hogy szembenézzünk a múlttal. Fundamentum, 2000, Vol. 4, No. 1.
2. ASH, T. G. Zeit der Freiheit: aus den Zentren von Mitteleuropa. München: Hanser, 1999.
3. BAKOS, F. Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.
4. FERGE, Zs. A rendszerváltás nyertesei és vesztesei. In: ANDORKA, R. u. a. (Hrg.). Társadalmi riport. Budapest: Tárki Századvég, 1996.
5. GAUCK, J. Rückblick auf die Anfänge der Behörde des Bundesbeauftragten. In: SUCKUT, S. (Hrg.). Stasi-Akten zwischen Politik und Zeitgeschichte. München: Olzog, 2003.
6. GORKA, S. A politikai elit felelőssége a diktatúráért. Magyar Nemzet, 22. 12. 2004.
7. GYARMATI, Gy.. A közelmúlt feltárása és az ügynökkérdés. Mozgó Világ, 2007, Vol. 33, No. 9.
8. HALÁSZ, I. The Central European history in constitutional preambles: state narrative and governance implications. Journal of Contemporary Central and Eastern Europe, 2024, Vol. 32, No. 1. CrossRef
9. HALMAI, G. A történelmi amnézia a mai napig tart. Kenedi János kritikussal Halmai Gábor beszélget. Fundamentum, 2000, Vol. 4, No. 1.
10. HALMAI, G. Mi fán terem az információs kárpótlás? Fundamentum, 2005, Vol. 9, No. 4.
11. HAVAS, H. - VÉGVÁRI, J. A Cég árulója. Budapest: Szféra, 1990.
12. Huszonnyolcadik alkalommal is benyújtotta az ügynöklistákat nyilvánosságra hozó törvényjavaslatát az LMP (23. 08. 2023.). [online] [cit. 2024-08-03] Verfügbar unter: <https://nepszava.hu/3206233_lmp-ugynoklista-allambiztonsagi-mult>
13. KENEDI, J. u. a.. A Szakértői Bizottság jelentése 2007-2008 [online] [cit. 2024-08-03] Verfügbar unter: <https://mek.oszk.hu/08400/08450/08450.pdf>
14. KISS, L. Az MSZMP funkcionáriusai. Ügynökök, besúgók, hivatalos kapcsolatok? Egyenlítő, 2010, Vol. 8, No. 3.
15. KISS, L. Egy történészi spekuláció genezise. In Medias Res, 2014, Vol. 3, No. 2.
16. KISS, L. Hivatalos kapcsolat, vagy amit akartok. De Jure, 2009, No. 2.
17. KOLTAY, A. Ungváry Krisztián perei Magyarországon és Strasbourgban. In Medias Res, 2014, Vol. 3, No. 1.
18. KÓNYÁNÉ KUTRUCZ, K. - PETRIKNÉ VÁMOS, I. Ügynöksorsok - Ügynök? sorsok? Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2017. [online] [cit. 2024-08-03] Verfügbar unter: <https://ugynoksorsok.hu>
19. KÖBEL, Sz. "A múlt emlékezete megőrzésének fontossága" és/vagy "az elfeledtetéshez való jog"? Alapjogi és levéltári szempontok az EU adatvédelmi rendeletéhez. In: CSEH, G. B. - KÖBEL, Sz. (Hrg.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira. Budapest: ÁBTL, 2021.
20. LÁNCOS, P. L. Az elfeledtetéshez való jog mint identitásmenedzsment előkérdései. In Medias Res, 2018, Vol. 7, No. 2.
21. MARKÓ, Gy. Az anyagok megsemmisítéséhez jegyzőkönyv nem kell. Kritika, 2000, Vol. 29, No. 11.
22. PETRÉTEI, J. - TILK, P. Az információs önrendelkezéshez való jog. In: CHRONOWSKI, N. u.a. (Hrg.). Magyar Alkotmányjog III. Alapvető jogok. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 2008.
23. QUILL, A. M. To Prosecute or Not to Prosecute: Problems Encountered in the Prosecution of Former Communist Officials in Germany, Czechoslovakia, and the Czech Republic. Indiana International & Comparative Law Review, 1996, Vol. 7, No. 1. CrossRef
24. QUINTANA, A. G. Archival Policies in the Protection of Human Rights: An Updated and Fuller Version of the Report Prepared by UNESCO and the International Council on Archives (1995), Concerning the Management of the Archives of the State Security Services of Former Repressive Regimes. Paris: ICA, 2009. [online] [cit. 2024-08-03] Verfügbar unter: <https://www.ica.org/app/uploads/2023/12/archival_policies_in_the_protection_of_human_rights_agq.pdf>
25. RAINER, J. M. A titkosszolgálati archívumok megnyitása. [online] [cit. 2023-10-30] Verfügbar unter <ev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/rendszervaltas/rmj_oslo_hu>
26. ROSS, J. E. The Place of Covert Surveillance in Democratic Societies: A Comparative Study of the United States and Germany, American Journal of Comparative Law, 2007, Vol. 55, No. 3. CrossRef
27. RUTZ, L. The Stasi Archive: My Life in a Surveillance File. Law&History, 2019, Vol. 6, No. 2.
28. SLOAN, R. H. - WARNER, R. The Self, the Stasi, and NSA: Privacy, Knowledge, and Complicity in the Surveillance State. Minnesota Journal of Law, Science and Technology, 2016, Vol. 17, No. 1. CrossRef
29. SÓLYOM, L. Egy új szabadságjog: az információszabadság. Valóság, 1988, Vol. 31, No. 9.
30. STERN, F. Freedom and Its Discontents. Foreign Affairs, 1993, Vol. 72, No. 4. CrossRef
31. SZÁNTÓ, G. T. Szembenézés a múlttal. Fundamentum, 2000, Vol. 4, No. 1.
32. TABAJDI, G. Tartótisztek - A BM III/III. csoportfőnökség belső történetei. Budapest: Jaffa, 2023.
33. TORDAI, Cs. Az akták megítélése elválaszthatatlan a szocializmushoz való viszonyunktól. Tölgyessy Péter alkotmányjogásszal Tordai Csaba beszélget. Fundamentum, 2003, Vol. 7, No. 1.
34. TRÓCSÁNYI, S. Forradalom az irattárban. Az információs kárpótlás jogi aspektusai. Budapest: Holnap, 2007.
35. TRÓCSÁNYI, S. Információs jog - Múlthoz való jog? In: Az odaátra nyíló ajtó. Budapest: Adatvédelmi Biztos Irodája, 2001.
36. TRÓCSÁNYI, S. Információs kárpótlás helyett. Fundamentum, 1999, Vol. 3, No. 1.
37. UNGVÁRY, K. Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett. Élet és Irodalom, 18. 05. 2007.
38. VARGA, L. Az ügynök törvény halála. Fundamentum, 2000, Vol. 4, No. 1.
39. ZSIDAI, Á. Útvesztők az adatvédelemben. Az ÁBTL és General Data Protection Regulation. In: CSEH, G. B. - KÖBEL, Sz. (Hgg.): A GDPR és a levéltárak - különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira. Budapest: ÁBTL, 2021.
40. Bibel, Prediger/Kohelet [online] [cit. 2023-10-30] Verfügbar unter <https://www.bibelwerk.at/bibelausgaben/revidierte-einheitsuebersetzung>
41. Ügynöklisták évadja. Beszámoló az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2005. évi működéséről [online] [cit. 2023-10-30] Verfügbar unter <https://www.abtl.hu/sites/default/files/beszamolok/2005_eves_beszamolo.pdf>
Unterlagen der staatssicherheitsdienstlichen Überwachungen in Ungarn – Zugang, Aufarbeitung, Hindernisse is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
240 x 170 mm
periodicity: 3 x per year
print price: 250 czk
ISSN: 0079-4929
E-ISSN: 2464-689X
